Az emBIO mikrobiológiai technológiája a tarlómaradványok hasznosításában
A betakarítással nem ér véget a termesztési ciklus. A táblán maradó szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségű biomasszát és értékes tápelemeket tartalmaznak, de csak akkor válnak valódi erőforrássá, ha lebontásuk megfelelő ütemben és kedvező mikrobiológiai folyamatok mellett történik. Az egyenetlenül bomló tarló nehezítheti a magágykészítést, átmenetileg tápanyagot köthet le, és a növényi maradványokon fennmaradó kórokozók számára is áttelelési lehetőséget biztosíthat. Ezért a szárbontás nem pusztán a betakarítás utáni munkák egyike, hanem a következő kultúra alapozása.
Mi történik a növényi maradványokkal?
A szármaradványok cellulózban, hemicellulózban és más, nehezebben feltárható szerves vegyületekben gazdagok. Lebontásukat a talajban élő mikroorganizmusok végzik, működésükhöz azonban megfelelő nedvességre, hőmérsékletre, talajkapcsolatra és aktív mikrobiológiai közegre van szükség. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, a folyamat lelassulhat, a maradványok pedig tavasszal is akadályozhatják a talajmunkát és a vetést.
A cél nem a tarló egyszerű „eltüntetése". A jól irányított lebontás során a növényi maradványok szerves anyagai visszakerülnek a talaj körforgásába, a bennük lévő tápelemek pedig fokozatosan feltáródhatnak, és a következő kultúra számára is felvehetővé válhatnak. Ez támogatja a humuszképző folyamatokat, a talaj szerkezetét és hosszabb távon annak víz- és tápanyag-gazdálkodását is. A tarló így hulladék helyett a talajépítés egyik helyben rendelkezésre álló alapanyagává válhat.
Mikrobiológiai támogatás emBIO-val
Az intenzív talajhasználat, az egyoldalú vetésváltás és egyes kemikáliák tartós alkalmazása kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj őshonos mikrobiológiai közösségének sokféleségét és aktivitását. Ilyen körülmények között különösen fontos lehet a szerves maradványok átalakulását végző mikroorganizmusok működésének támogatása.
Az emBIO aktivált mikrobiológiai készítmény többféle, egymás működését támogató mikroorganizmust tartalmaz. A fotoszintetizáló és tejsavbaktériumok, élesztők, valamint további hasznos mikroorganizmusok közössége olyan közeget támogat, amelyben a fermentatív átalakulási folyamatok kerülnek előtérbe a kedvezőtlen rothasztó folyamatokkal szemben. A kedvező mikrobiológiai verseny a fertőzött növényi maradványokon fennmaradó egyes kórokozók áttelelési esélyének mérséklésében is szerepet kaphat.
Szárbontáskor az emBIO-t közvetlenül az aprított növényi maradványokra kell kijuttatni, majd azokkal együtt a talajba dolgozni. A mikroorganizmusok így ott kezdhetik meg működésüket, ahol a lebontandó szerves anyag található. Az emBIO-val kezelt maradványok lebomlása a körülményektől függően megközelítőleg 60-80 nap alatt végbemehet. A technológia kalászosok, kukorica, napraforgó és repce tarlóján egyaránt alkalmazható.
A gyorsabb és egyenletesebb lebontás több oldalról is előnyt jelenthet. Mérsékelheti a pentozánhatás, vagyis a szármaradványok bontásakor jelentkező átmeneti nitrogénlekötés kockázatát, javíthatja a következő vetés feltételeit, és csökkentheti annak esélyét, hogy egyes kórokozók a fertőzött növényi részeken teleljenek át. Különösen fontos ez intenzív vetésforgóban, illetve olyan években, amikor nagy mennyiségű szármaradvány marad a táblán.
A kijuttatás gyakorlata
A kezelés eredményességéhez fontos az egyenletes aprítás és terítés, mert a mikrobiológiai készítmény csak ott tud hatékonyan dolgozni, ahol érintkezik a növényi maradványokkal. Szárbontásra hektáronként 20 liter emBIO kijuttatása javasolt 300 liter vízzel. A permetezést követően a maradványokat lehetőleg 24 órán belül, 10-20 centiméter mélyen célszerű a talajba dolgozni.
Megfelelő kijuttató berendezéssel a kezelés más talajművelési munkával egy menetben is elvégezhető. Az egy menetben végzett kijuttatás időt és gépi költséget takaríthat meg, miközben a mikroorganizmusok azonnal a növényi maradványokkal együtt kerülnek a talajba.
A biológiai folyamatok sebességét mindig befolyásolja a talaj nedvessége, hőmérséklete, levegőzöttsége, a szármaradványok aprítottsága és a bedolgozás minősége. A mikrobiológiai kezelés ezért nem helyettesíti a gondos tarlómenedzsmentet, hanem annak hatékonyságát támogatja. Minél egyenletesebb az aprítás, a terítés és a talajba keverés, annál kedvezőbb feltételeket teremtünk a bontó szervezetek munkájához.
Több mint szárbontó készítmény
Az emBIO alkalmazása nem ér véget a tarlókezeléssel. A készítmény használható talajoltásra, talajkezelésre, állománykezelésre és komposztálásra is. A rendszeres technológia célja a talaj mikrobiológiai sokféleségének és aktivitásának támogatása, a gyökérzóna kedvezőbb környezetének kialakítása, valamint a növények tápanyag-hasznosításának és általános kondíciójának segítése.
Az aktívabb talajélet hozzájárulhat a morzsalékosabb talajszerkezet kialakulásához, a szerves anyagok folyamatos körforgásához és a gyökérfejlődéshez. A fejlettebb gyökérzet nagyobb talajtérfogatot képes átszőni, ezért a növény több vízhez és tápanyaghoz férhet hozzá. Ez önmagában nem pótolja a csapadékot vagy az öntözést, de támogathatja, hogy az állomány jobb kondícióban reagáljon a szárazságra és más környezeti stresszhatásokra.
Az emBIO hagyományos és ökológiai gazdálkodásban egyaránt használható, valamint az Agro-ökológiai Programban is felhasználható mikrobiológiai készítmény. Alkalmazásakor minden esetben az aktuális termékengedély és a technológiai ajánlás előírásait kell követni.
A betakarítás utáni időszak tehát nem lezárás, hanem a következő termés előkészítésének kezdete. Ha a tarlómaradványokat helyben hasznosítható szerves erőforrásként kezeljük, és lebontásukat tudatosan támogatjuk, egyszerre tehetünk a rendezettebb magágyért, az aktívabb talajéletért és a fenntarthatóbb növénytermesztésért.
További információ és részletes alkalmazási javaslat: www.emtech.hu | www.emtechwebaruhaz.hu