A talaj mikrobiológiai egyensúlyának szerepe a növénytermesztésben
A termőtalaj első pillantásra ásványi részecskék, szerves anyagok, víz és levegő keverékének tűnhet. Biológiai szempontból azonban ennél lényegesen összetettebb rendszer. Egyetlen gramm egészséges talajban mikroorganizmusok rendkívül változatos közössége él, amely folyamatosan részt vesz a szerves anyagok átalakításában, a tápanyagok körforgásában és a növények gyökérkörnyezetének alakításában. A talaj termékenysége ezért nem kizárólag abból következik, hogy milyen mennyiségű nitrogént, foszfort vagy káliumot tartalmaz. Legalább ilyen lényeges kérdés, hogy ezek az elemek milyen formában vannak jelen, mennyire hozzáférhetők a növény számára, és milyen biológiai folyamatok zajlanak körülöttük. A modern talajbiológia egyre részletesebben tárja fel ezt a láthatatlan rendszert. Ma már jól ismert, hogy a baktériumok és gombák részt vesznek többek között a szerves anyagok lebontásában, egyes tápanyagok mobilizálásában, a nitrogén körforgásában és a növényekkel kialakuló kölcsönhatásokban. A gyökér közvetlen környezetében, a rizoszférában különösen intenzív kapcsolat alakulhat ki a növény és a mikroorganizmusok között. Ebben a biológiai rendszerben értelmezhető az emBIO szerepe is. Az emBIO egy aktivált mikrobiológiai készítmény, amely több mint húsz baktériumfajt tartalmazó, összetett mikrobiális közösségre épül. Alkalmazásának alapgondolata a talajban zajló kedvező mikrobiológiai folyamatok támogatása, a szerves anyagok átalakulásának segítése és egy aktívabb talajélet kialakulásának előmozdítása. Az EMtech tájékoztatása szerint a készítmény hagyományos és ökológiai gazdálkodásban egyaránt alkalmazható.

Mi az emBIO, és miben különbözik egy hagyományos tápanyag-utánpótlástól?
Az emBIO megértéséhez érdemes különválasztani a növény közvetlen táplálását és a talaj biológiai folyamatainak befolyásolását. A hagyományos műtrágyázás során meghatározott tápanyagokat juttatunk a termesztési rendszerbe. Egy mikrobiológiai készítmény működésének logikája ettől eltér: élő mikroorganizmusokat viszünk egy már eleve rendkívül összetett mikrobiális ökoszisztémába. A mikrobiális talajoltók mögött álló biotechnológiai megközelítés abból indul ki, hogy bizonyos mikroorganizmusok kedvezően kapcsolódhatnak a talajban zajló anyagcsere-folyamatokhoz. Egyes mikroorganizmusok részt vehetnek a szerves anyagok lebontásában, mások bizonyos tápanyagok mobilizálásában vagy a növények gyökérkörnyezetében zajló folyamatokban. A mezőgazdasági mikrobiológia ezeket a kapcsolatokat egyre intenzívebben kutatja, különösen azért, mert a talaj termőképességének hosszú távú fenntartása egyre fontosabb agronómiai kérdéssé válik. Az emBIO sajátossága a gyártói leírás szerint a mikrobiális fajgazdagság. Több mint húsz baktériumfajt tartalmaz, és a készítmény koncepciója arra épül, hogy eltérő környezeti feltételek között a mikrobiális közösség különböző tagjai kerülhetnek kedvező helyzetbe. Ez azért lényeges, mert nincs két teljesen azonos talaj. A kémhatás, a nedvességtartalom, a szervesanyag-tartalom, a hőmérséklet, a talajszerkezet és a növényzet egyaránt meghatározza, mely mikroorganizmusok képesek tartósan aktívvá válni.
A talaj valójában egy élő ökoszisztéma
A talaj mikrobiális világa nem elszigetelt fajok gyűjteménye. Sokkal inkább egymással kapcsolatban álló közösségek rendszere, amelyben a különböző szervezetek ugyanazokért az erőforrásokért versenyezhetnek, miközben más esetekben egymás anyagcseretermékeit használják fel. Különösen intenzív élet zajlik a növényi gyökerek közvetlen környezetében. A növény ugyanis nem egyszerűen vizet és ásványi anyagokat vesz fel a talajból. Gyökerein keresztül szerves vegyületeket is kibocsát, amelyek hatással vannak a környezetében élő mikroorganizmusokra. A mikroorganizmusok eközben olyan folyamatokban vesznek részt, amelyek visszahatnak a növény tápanyagellátására, fejlődésére és stressztűrésére. A növény, a talaj és a mikrobiom ezért funkcionálisan összekapcsolódó rendszerként értelmezhető. A modern kutatások éppen ezt a növény--talaj--mikrobiom kapcsolatot tekintik a fenntartható növénytermesztés egyik fontos kutatási területének. Az emBIO használatának biológiai logikája ebbe a szemléletbe illeszkedik: a készítmény mikroorganizmusok közösségével próbál hatást gyakorolni arra a környezetre, amelyben a növény gyökérzete működik.
Milyen mikroorganizmusokra épül az emBIO?
Az emBIO összetételének ismertetése során több mikrobiális csoport jelenik meg. A termékhez kapcsolódó szakmai anyagok fotoszintetizáló baktériumokat, tejsavbaktériumokat, élesztőket, aktinomycetákat, vagyis sugárgombákat, valamint fermentációs folyamatokban részt vevő mikroorganizmusokat említenek. Ezek jelentősége elsősorban abban érthető meg, hogy eltérő anyagcsere-utakat képviselnek.
-
A tejsavbaktériumok például szénhidrátokat alakítanak át, miközben szerves savakat termelnek.
-
Az élesztők ugyancsak aktív résztvevői lehetnek különböző fermentációs folyamatoknak.
-
Az aktinomyceták a talaj természetes mikrobiális közösségének fontos tagjai, és számos nehezebben bontható szerves vegyület átalakításában vesznek részt.
A lényeg tehát nem egyszerűen az, hogy sok mikroorganizmus kerüljön a talajba. A mikrobiológiai rendszerek működését az határozza meg, hogy az adott mikroorganizmusok milyen környezetbe kerülnek, milyen tápanyagforrások állnak rendelkezésükre, hogyan kapcsolódnak a már jelen lévő mikrobiomhoz, és képesek-e aktív populációt kialakítani. Ez magyarázza azt is, miért nem érdemes a mikrobiológiai készítményeket klasszikus, azonnali hatású inputanyagként értelmezni. Élő szervezetekkel dolgozunk, amelyek működését maga a környezet is szabályozza.
Mi történik a szerves anyaggal a talajban?
A növényi maradványok talajba kerülésével egy összetett lebontási folyamat kezdődik. A szár, a levél és a gyökérmaradványok szerves vegyületeit különböző mikroorganizmusok bontják, miközben az anyagok egy része egyszerűbb vegyületekké alakul, más részük hosszabb távon a talaj szervesanyag-készletébe épülhet. Ez a folyamat alapvető jelentőségű. A növényi maradvány ugyanis nem egyszerű hulladék. Jelentős mennyiségű szén és különböző tápelemek találhatók benne, amelyek megfelelő lebontási folyamatokon keresztül ismét bekapcsolódhatnak a talaj tápanyagforgalmába. Az emBIO alkalmazásának egyik fontos területe ezért a szármaradványok kezelése. A termék technológiai ajánlása szerint szántóföldön az őszi talajoltás során a készítményt a növényi maradványokra juttatják, majd azokkal együtt dolgozzák a talajba. Mikrobiológiai szempontból ennek jelentősége abban áll, hogy a szerves anyag átalakulásához nemcsak megfelelő mikroorganizmusokra, hanem vízre, megfelelő hőmérsékletre, oxigénviszonyokra és hozzáférhető szubsztrátra is szükség van. Emiatt a lebontás sebessége a gyakorlatban mindig a környezeti körülmények függvénye.
Miért fontos a mikrobiális sokféleség?
Egy talaj biológiai stabilitását jelentős részben a benne élő szervezetek közötti kapcsolatok alakítják. A nagyobb mikrobiális diverzitás általában többféle anyagcsere-folyamat egyidejű jelenlétét teszi lehetővé. Ez különösen fontos változó környezeti feltételek között. Ha például megváltozik a talaj nedvességtartalma vagy hőmérséklete, az egyes mikroorganizmusok aktivitása eltérően reagál. Egy összetettebb közösségben nagyobb valószínűséggel maradnak olyan szervezetek, amelyek az adott körülmények között továbbra is működőképesek. Az emBIO több mint húsz baktériumfajból álló összetétele ezt a biológiai sokféleséget kívánja kihasználni. A gyártó értelmezése szerint az eltérő talajtípusokon más és más mikroorganizmusok kerülhetnek kedvező helyzetbe, ezért a fajgazdagság a készítmény alkalmazkodóképességének egyik eleme. Fontos ugyanakkor megérteni, hogy egy mikroorganizmus kijuttatása és tartós talajbeli megtelepedése két különböző jelenség. A talaj saját mikrobiomja rendkívül erős ökológiai szűrő. A bekerülő mikroorganizmusoknak alkalmazkodniuk kell a rendelkezésre álló tápanyagokhoz, a pH-hoz, a nedvességhez, a hőmérséklethez és a már jelen lévő fajokhoz. Éppen ezért a mikrobiológiai talajkezelés eredménye nem választható el a talaj állapotától.
Az emBIO és a növény gyökérzónája
A növény számára a talaj egyik legfontosabb része az a néhány milliméteres zóna, amely közvetlenül körülveszi a gyökereket. A rizoszféra biológiai aktivitása rendszerint lényegesen nagyobb lehet, mint a gyökerektől távolabb fekvő talajé. Ennek oka a gyökér által kibocsátott szerves vegyületekben keresendő. Cukrok, aminosavak, szerves savak és más molekulák kerülhetnek a gyökér környezetébe, amelyek tápanyagforrást biztosítanak különböző mikroorganizmusoknak. Cserébe a mikrobiális közösség befolyásolhatja a növény számára hozzáférhető tápanyagok mennyiségét, a gyökérkörnyezet kémiai tulajdonságait és bizonyos esetekben a növény stresszválaszait is. A növénynövekedést támogató mikroorganizmusok kutatása során több olyan mechanizmust azonosítottak, amelyek révén a mikrobák hozzájárulhatnak a tápanyagok mobilizálásához vagy a növényi fejlődéshez. Ilyen lehet például a foszfor oldhatóbb formába alakítása, a nitrogén körforgásának befolyásolása vagy különböző bioaktív vegyületek előállítása. Az emBIO tehát ebben az értelemben a gyökér környezetének mikrobiológiai működésére irányuló talajkezelési technológia részeként értelmezhető.
Mit jelent mindez a növény tápanyagellátása szempontjából?
A talajban jelen lévő tápanyag és a növény számára felvehető tápanyag nem feltétlenül ugyanaz.
-
A foszfor jelentős része például olyan vegyületekhez kötődhet, amelyekből a növény közvetlenül nehezen tudja felvenni.
-
Más elemek szerves vegyületekbe épülve vannak jelen, és csak mikrobiális mineralizáció után kerülhetnek ismét a növény számára hozzáférhető formába.
A talaj mikroorganizmusai ezért lényegében biokémiai közvetítőként működnek a talaj tápanyagkészlete és a növény között. A baktériumok és gombák egyes csoportjai képesek olyan enzimeket vagy szerves savakat termelni, amelyek elősegítik bizonyos tápanyagok mobilizálását. Más mikroorganizmusok a szerves anyag lebontásával járulnak hozzá a tápanyagok körforgásához. Ebből következik az emBIO használatának egyik fontos értelmezési kerete is. A mikrobiológiai talajkezelés célja nem egyszerűen további tápanyagmennyiség bevitele, hanem a talajban zajló biológiai folyamatok támogatása.
Homoktalajon és kötött talajon sem ugyanaz történik
A talaj fizikai szerkezete alapvetően meghatározza a mikroorganizmusok életfeltételeit.
-
Egy homoktalaj gyorsan elveszítheti a vizet, kisebb a tápanyagmegkötő képessége, és általában kevesebb stabil szerves anyagot tartalmaz.
-
Egy kötött, agyagos talaj ezzel szemben jelentős vízmennyiséget képes visszatartani, miközben kedvezőtlen szerkezet esetén levegőtlen zónák alakulhatnak ki.
A mikroorganizmusok szempontjából ezek teljesen eltérő élőhelyek. Az emBIO alkalmazását ezért sem lehet minden talajtípuson azonos biológiai folyamatként értelmezni. Az EMtech külön foglalkozik például a homokos és a savanyú talajokon történő alkalmazással, és a készítményt a természetes mikroflóra életfeltételeinek, illetve a talaj szerkezeti tulajdonságainak javításához kapcsolja. A mikrobiális aktivitás ugyanakkor önmagában nem képes megszüntetni egy talaj valamennyi fizikai vagy kémiai korlátját. A szélsőséges pH, a tartós vízhiány, a tömörödés vagy a nagyon alacsony szervesanyag-tartalom olyan környezeti tényezők, amelyek a kijuttatott mikroorganizmusok működését is korlátozhatják.
Mit jelent a fermentatív szemlélet az emBIO esetében?
Az EM-technológiához kapcsolódó egyik jellegzetes fogalom a fermentáció. Az EMtech az emBIO működését olyan mikrobiológiai környezet kialakításával kapcsolja össze, amelyben az erjedéses átalakulási folyamatok kerülhetnek előtérbe, miközben a kedvezőtlen rothadási folyamatok háttérbe szorulhatnak. Biotechnológiai szempontból a fermentáció mikroorganizmusok által végzett anyagcsere-folyamatok összessége, amelynek során a szerves vegyületek átalakulnak. A mezőgazdasági környezetben azonban ezek a folyamatok nem steril fermentorban zajlanak. A talaj nyitott ökoszisztéma, amelyben számtalan mikroorganizmus, növényi gyökér, talajlakó állat és kémiai reakció működik egyszerre. Ezért a fermentatív szemléletet célszerű ökológiai folyamatként értelmezni: a cél olyan mikrobiológiai környezet támogatása, amelyben a szerves anyagok átalakulása kedvezőbb irányba terelhető.
Kik használhatják az emBIO-t?
Az emBIO felhasználási területe széles, mert a talaj mikrobiológiai működése nem kötődik egyetlen növénykultúrához. A készítményt szántóföldi növénytermesztésben, kertészetben, gyümölcsösökben, zöldségtermesztésben, dísznövényeknél és házikerti környezetben egyaránt alkalmazzák. A kapcsolódó technológiai leírások külön foglalkoznak a szántóföldi kultúrákkal, a kiskertekkel, gyümölcsfákkal, bogyósokkal és dísznövényekkel. Egy nagyüzemi gazdaságban természetesen más kérdések kerülnek előtérbe, mint egy néhány száz négyzetméteres konyhakertben. Szántóföldön a szármaradványok kezelése, a talajoltás, a vetésforgó és a technológiai műveletekhez illeszthető kijuttatás lehet meghatározó. Egy intenzív kertészetben a gyökérzóna állapota és a magas biológiai aktivitás fenntartása kaphat nagyobb jelentőséget. A házikertben pedig gyakran a szervesanyag-gazdálkodással és komposzthasználattal együtt válik értelmezhetővé a mikrobiológiai kezelés. A közös nevező minden esetben ugyanaz: a növénytermesztés biológiai alapja maga a talaj.
Miben segíthet az emBIO rendszeres használata?
A mikrobiológiai készítmények esetében célszerű folyamatokban gondolkodni. A talaj biológiai állapota hosszú idő alatt alakul ki, ezért tartós változását sem érdemes egyetlen kezelés eredményeként elképzelni. Az emBIO alkalmazásának célja a mikrobiális aktivitás támogatása, a szerves anyagok átalakulásának elősegítése és a gyökérkörnyezet biológiai folyamatainak kedvező irányú befolyásolása. A gyártó a rendszeres használathoz többek között a talajélet élénkülését, kedvezőbb talajszerkezetet és a növények fejlődésének támogatását kapcsolja. Ezeket a hatásokat azonban érdemes megfelelő szakmai keretben kezelni. A mikrobiális inokulánsokkal végzett kutatások eredményei nem minden esetben egyformák. Egyes vizsgálatok kedvező hatásokról számolnak be, más kísérletekben az EM-kezelés nem eredményezett egyértelmű változást a vizsgált talajparaméterekben. A különbségek hátterében a talajtípus, a klíma, a szervesanyag-ellátottság, az alkalmazott készítmény, a dózis és a termesztéstechnológia egyaránt állhat. Éppen ez teszi szakmailag érdekessé a mikrobiológiai talajkezelést. Élő rendszerbe avatkozunk be, amelynek válasza nem választható el a környezetétől.
Az emBIO és a növényvédelem kapcsolata
A talaj mikrobiológiai állapota és a növényegészség között szoros kapcsolat létezik. A gyökér környezetében ugyanis folyamatos verseny zajlik a rendelkezésre álló tápanyagokért és élettérért. Egy aktív, változatos mikrobiális közösség ökológiai szempontból más környezetet teremt a potenciális növényi kórokozók számára, mint egy alacsony aktivitású, erősen zavart rendszer. A mikroorganizmusok közötti antagonizmus jól ismert jelenség. Bizonyos baktériumok és gombák olyan anyagokat termelhetnek, amelyek más mikroorganizmusok növekedését gátolják, vagy egyszerűen hatékonyabban foglalják el ugyanazt az ökológiai teret. A talaj mikrobiomjának növényegészségügyi jelentősége ezért ma intenzíven kutatott terület. Ezt azonban nem célszerű úgy értelmezni, mintha minden növényvédelmi probléma pusztán a talaj mikrobiológiai kezelésével megoldható lenne. A növénybetegségek kialakulása a fogékony növény, a kórokozó és a megfelelő környezeti feltételek összetett kapcsolatának eredménye. A mikrobiológiai talajkezelés ebben a rendszerben egy biológiai tényezőt befolyásol.
Miért válik egyre fontosabbá a talaj biológiai állapota?
Az intenzív mezőgazdasági termelés hosszú időn keresztül elsősorban a növény közvetlen tápanyagellátására és növényvédelmére koncentrált. Ez jelentős termésnövekedést tett lehetővé, ugyanakkor egyre világosabbá vált, hogy a termőtalaj hosszú távú működőképessége önálló figyelmet igényel. A szervesanyag-veszteség, az erózió, a tömörödés, a kedvezőtlen talajszerkezet és a biológiai aktivitás csökkenése egymással összefüggő folyamatok lehetnek. Egy biológiailag aktív talajban folyamatos anyagforgalom zajlik, amely összekapcsolja a növényi maradványokat, a mikroorganizmusokat és a következő növénygeneráció tápanyagellátását. A fenntartható talajgazdálkodás ezért egyre inkább a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokat együtt kezeli. A mikrobiológiai készítmények ebben a rendszerben nem önálló csodaszerek, hanem a talajéletet célzó technológiai eszközök lehetnek. A tudományos szakirodalom is ebbe az irányba mozdult el: a talaj mikrobiomjának működését ma már a fenntartható mezőgazdaság egyik alapvető tényezőjeként vizsgálják.
Miért lehet érdekes az emBIO a házikertben is?
A talajbiológia ugyanazokat az alapelveket követi egy több száz hektáros gazdaságban és egy családi veteményesben. A különbség a rendszer méretében és intenzitásában van. A kiskertben gyakran jelentős mennyiségű szerves anyag kerül vissza a talajba komposzt, mulcs, levágott növényi részek vagy egyéb növényi maradványok formájában. Ezek valódi értéke akkor válik hozzáférhetővé, amikor a talaj élőlényei elkezdik lebontani és átalakítani őket. Az emBIO házikerti használatának értelme ezért leginkább a szervesanyag-gazdálkodással együtt érthető meg. A termékhez kapcsolódó leírás szerint a készítmény mikroorganizmusai a szerves anyagok átalakításán keresztül kapcsolódnak a növények tápanyagellátásához. Egy mikrobiológiai készítmény ugyanis önmagában nem helyettesíti azt az anyagot, amelyből a talajélet táplálkozik. A mikroorganizmusoknak is szükségük van energiaforrásra. A szerves anyag ezért a talaj biológiai működésének egyik meghatározó alapja.
Miért nem érdemes azonnali látványos hatást várni?
A talaj biológiai állapotának változása általában lassabb és összetettebb annál, mint amit egy klasszikus tápanyag-utánpótló készítménynél megszoktunk. Egy gyorsan oldódó műtrágya után bizonyos tápanyagok koncentrációja rövid idő alatt megemelkedhet. A mikrobiológiai kezelés ezzel szemben élő szervezetek aktivitására épül. A kijuttatott mikroorganizmusoknak találkozniuk kell megfelelő környezeti feltételekkel, szerves anyaggal és vízzel. Kapcsolatba kerülnek az őshonos mikrobiommal, majd verseny, együttműködés vagy kiszorulás alakulhat ki közöttük. Ez magyarázza, hogy ugyanaz a mikrobiológiai készítmény különböző területeken eltérő eredményeket mutathat. A kutatásokban megfigyelt változó hatékonyság is erre figyelmeztet. A talajbiológia ebből a szempontból kevésbé hasonlít egy egyszerű kémiai reakcióra, és sokkal inkább egy ökoszisztéma lassú átrendeződésére.
Az emBIO helye egy korszerű talajgazdálkodási rendszerben
Az emBIO valódi jelentősége akkor érthető meg, ha nem elszigetelt termékként tekintünk rá. A talaj biológiai állapotát egyszerre alakítja a vetésforgó, a talajművelés, a szervesanyag-visszapótlás, a növényi maradványok kezelése, a vízgazdálkodás, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelmi technológia. Egy mikrobiológiai készítmény ezek között egy újabb beavatkozási lehetőség. Ha a talaj megfelelő mennyiségű szerves anyagot kap, kedvező a víz- és levegőgazdálkodása, valamint a termesztéstechnológia nem rombolja folyamatosan a mikrobiális élőhelyeket, akkor a biológiai folyamatok támogatása értelmezhető részévé válhat a gazdálkodásnak. Az emBIO ebben a rendszerben a mikrobiális oldal felől közelít a talajhoz. A hangsúly a mikroorganizmusok közösségén, a szerves anyagok átalakulásán és a növény--talaj--mikrobiom kapcsolat működésén van.
Az emBIO jelentőségét a talaj működésén keresztül érdemes megérteni
Az emBIO egy több mint húsz baktériumfajt tartalmazó aktivált mikrobiológiai készítmény, amelyet a talaj biológiai folyamatainak támogatására, szerves anyagok kezelésére és különböző növénytermesztési rendszerekben történő mikrobiológiai talajkezelésre alkalmaznak. Felhasználási területe a szántóföldi gazdálkodástól a kertészeten és gyümölcstermesztésen át egészen a házikertig terjed.
A készítmény mögött álló gondolat ugyanakkor túlmutat egyetlen terméken. Arra irányítja a figyelmet, hogy a termőtalaj teljesítőképessége jelentős részben biológiai folyamatokon nyugszik. A növényi maradványok lebontása, a tápanyagok körforgása, a gyökérzóna működése és a mikroorganizmusok egymással kialakított kapcsolatai együttesen határozzák meg azt a környezetet, amelyben a növény fejlődik. A talaj mikrobiomjának jelentőségét ma már kiterjedt tudományos szakirodalom támasztja alá, miközben a mikrobiális készítmények konkrét hatásosságáról szóló eredmények változóak. Ez fontos különbség. A talajélet jelentősége tudományosan jól megalapozott; egy adott mikrobiológiai készítmény eredményességét ugyanakkor mindig a konkrét talaj, növénykultúra és termesztési környezet összefüggésében érdemes vizsgálni. Az emBIO használatának értelme ezért leginkább hosszabb távú talajgazdálkodási szemléletben rajzolódik ki. Egy olyan rendszer részeként, amelyben a talajra nem pusztán a növény fizikai rögzítésére szolgáló közegként tekintünk, hanem összetett, folyamatosan változó élőhelyként. És talán éppen ez a mikrobiológiai talajkezelés legfontosabb üzenete: a növény fejlődésének jelentős része ott dől el, ahol szabad szemmel alig látunk valamit.

Hogyan tudunk segíteni?
A mikrobiológiai talajkezelés eredményességét alapvetően befolyásolja, hogy a készítményt milyen talajtípuson, növénykultúrában, időpontban és termesztési rendszerben alkalmazzák. Az emBIO használata előtt ezért érdemes átgondolni a terület jelenlegi állapotát, a rendelkezésre álló szerves anyag mennyiségét, a talaj nedvességi viszonyait és azt is, milyen célt szeretnénk elérni a kezeléssel.
Az EMtech szakmai segítséget nyújt az emBIO felhasználási lehetőségeinek megismerésében és a megfelelő alkalmazási mód kiválasztásában. Legyen szó szántóföldi növénytermesztésről, kertészetről, gyümölcsösről, szőlőültetvényről vagy otthoni kertről, segítünk abban, hogy a mikrobiológiai talajkezelés illeszkedjen a terület adottságaihoz és a már alkalmazott gazdálkodási gyakorlathoz.
Célunk, hogy az emBIO használata tudatos, követhető és hosszabb távon is értelmezhető része legyen a talajgazdálkodásnak. A készítmény különböző kiszerelései az EMtech webáruházában érhetők el, ahol a választáshoz és a felhasználáshoz szükséges további információk is megtalálhatók. Ha bizonytalan abban, melyik megoldás illik legjobban a területéhez, kérje szakmai segítségünket, és közösen meghatározzuk az alkalmazás célszerű irányát.