Az emBIO nyújtotta előnyök a komposztálásban
-komposztálás hatékonyságának növelése
-a szerves anyagok hatékony átalakítása hasznos anyagokká
-tápanyag-feltáródás hatékonyságának növelése
-nincs szükség forgatásra
-hideg erjedés
-megmaradnak a bomlás során keletkező hasznos anyagcseretermékek
-a talaj mikrobális aktivitásának javítása
-a talajban felhalmozódott növényvédőszer maradványok lebomlásának elősegítése
költségmegtakarítás
Az EM-Bokashiról (EM komposzt) általában
A „Bokashi“ egy japán szó, és fokozatos átalakítást jelent.
A szerves anyagok tápanyagul, és élettérként is szolgálnak az oldatban lévő mikroorganizmusok számára, amelyek a szilárd anyagokhoz kötődve nagyobb biztonsággal használhatóak fel, és jobban fel dúsulnak.
EM-Bokashi:
A különböző biogén hulladékok az EM mikroorganizmusaok segédletével történő komposztálásának végtermékeként EM-Bokashi jön létre – ez az EM által erjesztett komposzt neve –, amely anaerob körülmények között “érik”, vagyis nem szabad levegőztetni.
Ez két lényeges előnnyel jár:
1. Költségmegtakarítás: a komposztálódás közbeni gyakori átmozgatás munkafázisa megszűnik, ez által jelentősen csökken a munkaráfordítás, kevesebb a gépek elhasználódása és az üzemanyagfogyasztás.
2. A tápanyagok jobb feltáródása -pl. több nitrogén megmarad - az EM-Bokashi-ban, és nem illan el a légkörbe ammónia formájában, mint környezetszennyező üvegházhatású gáz. A nitrogén legfőképpen szerves formában kötődik meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb ásványosodig, és ezáltal kevesebb mosódik ki a talajvízbe.
Az EM-technológiával történő komposztálásnál/erjesztésnél az anyagok szerkezete lényegesen nem változik, ezért a fű-, és fásszárú nyesedéket minél kisebbre kell aprítani. Minél vegyesebb a keverék, annál jobb. Az anaerob erjesztésnél olyan hasznos anyagcseretermékek termelődnek, mint vitaminok, enzimek és más bioaktív anyagok, amelyek által magasabb tápanyagszintű lesz a keletkező komposzt, amely segíti a növények optimális növekedését .
Az összes biogén hulladék felhasználható a komposztáláshoz, mint pl. gabonakorpa, tönkölybúza, szecskázott szalma, konyhai és kerti hulladékok (hús és csontok nélkül, az ugyanis odavonzza a nem kívánt állatokat), szecskázott fahulladékok, tehén-, sertés-, baromfi- és lótrágya, fű- és fásszárú nyesedék, lomb és sok más szerves anyag.
Az EM-Bokashi hatása
A talajélet fokozásával javítja a talaj minőségét. A szerves anyagok átalakítása által a kezelt talaj kitűnő tápanyagforrássá válik a növények számára.
Különbség az EM-Bokashi és a hagyományos komposzt között:
| EM-Bokashi | Hagyományos komposzt |
| Fermentált végtermék | Földdé alakul |
| Anaerob | Aerob |
|
Alacsony hőmérsékleten érik. |
Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak. |
| Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.) |
Rendszeres átforgatásra van szükség. |
|
6-8 hét alatt elkészül. |
Az értékes anyagok nagy része a többszöri megforgatás során oxidálódik és kijut a szabadba. |
| Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja. |
Ahhoz, hogy a szerves anyagot, növények számára felvehető tápanyaggá lehessen változtatni, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van szükség egy megfelelő C:N arányra a komposztálás során, amelyet a szerves hulladékok megfelelő arányban történő keverésével érhetünk el. Az optimális C:N aránynak nem szabad 20-30:1-es aránynál nagyobbnak lenni. A 7. oldalon lévő táblázat tájékoztatást nyújt a C:N arányokról a leggyakrabban használt komposzt alapanyagoknál.
Természetesen a tuják, tűlevelű fák stb. „savanyú“ hulladéka külön kell, hogy erjesztésre kerüljön olyan növények számára, amelyek a savanyú talajt kedvelik - pl. rododendronok, áfonyák, magnóliák stb.
További információk és adagolás a Felhasználási területek menüpont alatt találhatók.